Dühöngő!

Csak életet akarnak menteni, mégis szénné szívatja őket a rendszer

2017.09.27. 07:29

Akkor még semmi rosszra nem gondoltak az egyik vidéki tűzoltólaktanya dolgozói, amikor felsőbb szinteken egyszerűen elkérték a légkondicionálóra félretett 15 millió forintjukat, mondván, majd ők intézik a dolgokat. Aztán meglepődve látták, hogy a berendezés nagyon nem akar érkezni, de a katasztrófavédelem megyei igazgatósága közben vett magának két kisbuszt.

Ez csak egyetlen epizód abból a végtelen drámából – de akár állóháborúnak is nevezhetjük –, ami a tűzoltók és a katasztrófavédelem között zajlik évek óta, és ami mostanra odáig vezetett, hogy a tűzoltók szerint nagyjából vége a szakmának, a „családnak”, mertez már nem az, ami régen volt.

Sok tűzoltóval beszéltünk az elmúlt hetekben, sokan viszont visszautasították a megkeresésünket arra hivatkozva, hogy félnek, nem mernek szóba állni újságíróval, mivel a tűzoltóságoknál mindenkinek alá kellett írnia, hogy lehallgathatják őt és a családtagjait is. Volt, aki megkeresésünkre elküldte a törvénynek azt a passzusát, amely szerint nem tehet a szolgálati rendet, fegyelmet megszegő nyilatkozatot. Másvalaki egy nappal a találkozó előtt mondta le a beszélgetést, mondván, meggondolta magát. Akikkel beszéltünk, mind azt kérték, hogy ne legyen felismerhető, hogy kik ők, és hol dolgoznak.

Tűzoltó? Olyan nincs

„Elvették a 150 éves múltunkat, a jelenünket és a jövőnket is” – fakadt ki egy tűzoltó az egyik beszélgetésünkön. Az állítás megértéséhez kicsit vissza kell menni az időben. Régen a tűzoltók az önkormányzatok alá tartoztak, a gazdálkodásuk elég szabad volt, például favágással elég sok pénzt össze tudtak szedni, amiből aztán közösen eszközöket, tűzoltósági autókat vásárolhattak maguknak.

Bosszú a bohócokért?

Több beszélgetőtársunk is említette, hogy szerinte a tűzoltóknak akkor dőlt el a sorsuk, amikor a rendvédelmisek Kónya Péter és a tűzoltó-szakszervezetis Árok Kornél vezetésével 2011-ben bohócnak öltözve tüntettek a korkedvezményes szolgálati nyugdíj visszavonása ellen. Ezután született az a szabály is, hogy az egyenruhát tilos kivinni a laktanyából.

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) létrehozásával, majd a tűzoltóság 2012-es államosításával minden megváltozott. A tűzoltók bekerültek Pintér Sándor és a Belügyminisztérium (BM) alá, a megyei parancsnokok többségét leváltották, a helyükre exhatárőröket, katonákat ültetett Bakondi György országos főigazgató. Minden „tűzoltóság” felirat „katasztrófavédelem”-re cserélődött, még a tűzoltómúzeum és a tűzoltózenekar is nevet váltott (az autók azóta visszakapták a feliratot). Sokan máig nem felejtik Bakondinak azt a 2012. áprilisi mondatát, hogy a hivatásos tűzoltók eddig „nem létező képződmények” voltak. Minden iszonyatosan központosított és a sok OKF-es főnök miatt vízfejű lett.

„Régen nálunk 15-en voltak a megyei parancsnokságon. Most kilencven. Fogalmuk sincs a tűzvédelemről, de mivel hivatásosok, egyből rangjelzést kapnak. A HR-es meg a gazdaságis is lassan alezredes már” – panaszkodott egy vidéki tűzoltó. A vízfejűsítés az országos létszámban is látszik: körülbelül hétezer-hétezerötszáz vonulós tűzoltóra jut négyezer katasztrófavédelmis főnök, jobbára exhatárőrök, -katonák, polgári védelmisek.

És nem nagyon értik a tűzoltószakmát.

Beszéltünk egy emberrel, akinek a katonaságra és a tűzoltóságra is rálátása van. Ő úgy foglalta össze, hogy „a honvédségnél nincs gond, mert mindenki, az irodisták is ugyanazt az iskolát végezték, ugyanúgy gyakorlatoznak, mint a többiek. Az OKF-nél ez nem így van. Úgy lehetsz tűzoltótiszt, hogy fogalmad sincs semmiről, a poszthoz jár a rangjelzés. Ez hihetetlen feszültségeket szül.”

Ráadásul az államosítás, az „OKF-esítés” anyagilag is keményen érintette a tűzoltókat. Nincs már 13. havi, nincs év végi pulykapénz, szigorúbb a nyugdíjba vonulás. „A régi rendszerben mint tűzoltóság összeszedtünk egy mikrobuszra való pénzt, megvettük, azzal tudtunk menni dolgozni, mi tartottuk fenn. Ezt az államosítással elvették, és amikor csapatösszetartóra kölcsön akartuk kérni az OKF illetékeseitől, azt mondták, kilométerenként 110 forintért vihetjük.

A saját buszunkat drágábban akarják adni, mintha bérelnénk egyet akárhonnan.

Többen is azt mondták, a raktáraikat is gyakorlatilag lerabolta az OKF, elvették a plusz egy egyenruhát, ami mindenkinek ott állt a szekrényében. Azóta sem pótolták.

Ne így legyen? De így lesz

Forrásaink egybehangzóan azt állítják, hogy a szakmai véleményüket folyamatosan figyelmen kívül hagyják az OKF-nél, úgy lettek kitaszítottak, hogy közben ők kockáztatják az életüket.

Vaja helyett Bajára is indított mentőt a 112-es segélyhívó

Egy 29 éves nő lett rosszul Vaján, de a mentők az 500 kilométerre lévő Baján is keresték.Tovább

A Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetével például a BM-ben egy személyzetis tartja a kapcsolatot, nem pedig szakmabeli. Azaz bérpótlékokról mondjuk tudnak beszélni, de ha szakmai észrevétellel érkezik a szakszervezet, arról nem.
Amikor az új védőruha próbáján bőrpírt szenvedett a tűzoltó, és azt mondta, hogy használhatatlan, mert szellőzés híján megfő benne az ember, akkor a véleményét figyelmen kívül hagyva is azt a ruhát rendelték meg utána.
Hiába követelték, hogy az új autókon ne érintőképernyővel lehessen vezérelni a fecskendőt. „Állunk a tömlővel, nyomogatjuk a képernyőt, nem történik semmi, a ház lángol, az emberek meg a hátunkba akarja állítani a vasvillát, hogy mi az istent csinálunk. Ilyenkor valaki kiveszi a slusszkulcsot, újra ráadja a gyújtást, hátha úgy jó lesz. A hírekben meg az van, hogy víz nélkül érkeztek a tűzoltók.” Van ugyan mechanikus vészmegoldás is, ami kiiktatja az elektronikát, de az is plusz idő az oltásban.
A „magyar tűzoltóautó” is rossz konstrukció, és hiába mondták, hogy nem lesz jó így. „Az első hetekben zacskókkal rohangáltunk, hogy összeszedjük a lehulló alkatrészeket. Ráadásul csak a futóműve és a felépítménye magyar, minden más külföldi. A váltó, a motor, az alváz, a fülke is. A kiálló csavarok szétszaggatják a ruhánkat. Az elején fékezésnél életveszélyesen berázott, ezt azóta javították. És ez került 135 millióba, amikor egy jól bevált Rosenbauer mindennel együtt 90 millió alatt van.”
Hiába küzdöttek a 112 átalakítása ellen is. Figyelmeztettek: nem lesz jó vége, hogy nem a helyi központokba futnak be a hívások, hanem az ország másik felébe. És tényleg nem lett. Kaptak egy központi diszpécserszoftvert is a régi, jól működő helyett, ami viszont simán összeomlik, ha túl sok hívás érkezik be egyszerre, mondjuk egy vihar miatt. Olyankor kézzel körmöl a híradós, „mint Petőfi idejében”.
Az OKF létrehozott új parancsnokságokat annak jegyében, hogy mindenhova 15 perc alatt oda kell érni. „Először örültünk, mert azt hittük, új szerek (autók) lesznek. De nem, tőlünk vezényeltek át egyet, így nekünk eggyel kevesebb lett, úgyhogy most mi nem tudunk úgy oltani, ahogy kéne, ha nagy baj van.” Másvalakinek megígérték, hogy a lakhelyéhez közel lesz egy új őrs, ott dolgozhat majd. Azóta sincs ott semmi.

Magyar fejlesztésű és Iveco emelőkosaras tűzoltóautók a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság székháza előtt, ahol tíz Rába márkajelzésű fecskendős kocsit és öt Iveco emelőkosaras autót vett át 11 megyei katasztrófavédelmi igazgatóság 2016. április 14-én. A magyar fejlesztésű Heros Aquadux-X 4000 típusú Renault motorral mûködő autók alvázát a Rába felépítményét a Belügyminisztérium tulajdonában lévé BM Heros Zrt. készítette.

És hogy lássák, hol a helyük, futószalagon kapják az ellenőrzéseket. „Volt olyan nap, hogy nyolcan jöttek különböző ellenőrzésekre, hogy melyik oldalon gurítom a tömlőt, meg ilyen hülyeségek, sőt, épp itt voltak az ellenőrök, amikor csöngettek az ő ellenőreik” – meséli az egyik tűzoltó.

Háború a hírekben

A tűzoltók és a katasztrófavédelem viszonyának ismeretében érdemes újra átolvasni a közelmúltból például ezt, ezt vagy ezt a hírt.

Kibeszélni, ellenkezni tilos. Hogy ez eszébe se jusson senkinek, behúzták őket a katonai törvénykezés hatálya alá, ami azt jelenti, hogy amit eddig csapatmunkában, egymás között el tudtak intézni, azért most rettegni kell.

„Amikor fiatal voltam, egyszer elkéstem szolgálatból. Az volt a büntetésem, hogy a parancsnok a faliórát a nyakamba akasztotta, egész nap ott kellett hordanom.

Most egy 10 perces késés szolgálatmegtagadás, meg dezertálási kísérlet, meg mittudomén mi, és a következő pillanatban katonai ügyészségen találjuk magunkat.

„Arról nem is beszélve, ha beszólok a főnöknek" – panaszkodott egyikük. Volt, aki szerint ennek a „fegyveresítésnek" a jele, hogy újabban katonai kiképzést is kapnak, vagy hogy a külső védőruhájuk is az egységes, kék BM-es ruha lett, tépőzáras „katasztrófavédelem” felirattal, ami bármikor „rendőrség”-re cserélhető. Bakondi óta egyébként megyeszerte lehet bárhova átvezényelni egy tűzoltót, amit egyrészt sokan szintén a félelemben tartás eszközének tartanak, másrészt azt mondják, teljesen szakmaiatlan is, hiszen a munka egyik lényeges alkotóeleme a helyismeret. „Hiába vagyok itt a városban akármilyen rangban, máshol egy évig csak az utolsó leszek a hierarchiában, mert a többiek jobban ismernek mindent ott" – mondta.

Hihetetlen pénzek. Máshová

Ha meghúzzák a tűzoltóautót mentés közben, az új rendszerben kifizettetik velük. A vétkes fizetése felét letiltják, amíg össze nem jön a pénz. Van, aki emiatt már nem is akar sofőr lenni. Ha eltörik egy eszköz, kifizettetik velük. De nem is akárhogy, nagyjából tíz-húszszoros áron. Hogy miért? Mert az állam közben felépített egy iszonyatosan drágán dolgozó központi ellátórendszert, a Herost.

„Eddig, ha elromlott a tűzoltóautó, akkor a helyi Volán-szerviz vagy valaki más megjavította. Most be kell vinni a központba, ott mondanak rá egy összeget. Volt olyan eszköz, amit több százezerért akartak megjavítani, és amikor utánakérdeztünk, kiderült, hogy magánban pár tízezer lenne csak. Ugyanígy, egy tízezres lámpa cseréje az autón 150 ezer. És hetekbe telik" – panaszolta egy tűzoltó. Másvalaki azt mondta, hogy a Heros másfélszer annyit kért tőlük, mint amennyiért a városi szerviznek továbbadta a munkát. Előfordult olyan is, hogy bevitték a megrongálódott autót, majd jött a tételes számla. Rajta a gallytörő rács javításával, 480 ezer forintért. Ez egyrészt szintén nem olcsó, de ez a kisebbik gond. A nagyobbik, hogy az autón amúgy nem is volt gallytörő, mégis rajtuk követelték.

Sorra lépnek le

Mindez oda vezetett, hogy iszonyú sokan szerelnek le az utóbbi években. Nemcsak a nyugati határnál, ahol háromszor annyi pénzért tudnak menni lapátolni Ausztriába, hanem már keleten is. Egyszerűen nincs kedvük ehhez a – mint ők mondják – szakmaiatlansággal kevert terrorhoz.

„Nálunk mindig is 120 körüli ember dolgozott. Évente volt egy-egy leszerelés, vagy még annyi sem. Az utóbbi öt évben viszont negyvenen távoztak” – mondta egy vidéki tűzoltó. Volt, aki szerint az ő területén 40 százalékos a létszámhiány. Több tűzoltótól hallottuk, hogy a létszámhiány miatt azzal kell trükközniük, hogy „lemondanak szereket", így legalább papíron nem lesz baj. Ez egyszerűen annyit jelent, hogy egy apró olajfolyásra vagy hasonló, amúgy könnyen megoldható dologra ráfogják, hogy nem működik az autó, ki kell vonni pár napra a műszakból, így ember sem kell most annyi.

„Amikor én jelentkeztem, 400-an voltunk három helyre. Most bemegy 200 ember a központba a felvételire, a fele lelép, amikor meghallja a béreket, a maradó százból ötvenen állást kapnak. És ez még mindig csak 50 ember, az egész országra, ami gyakorlatilag semmi.”

Egy másik tűzoltó arról beszélt, hogy amikor a fejükre ültetett főnökkel való összetűzés után leszerelt egy kollégája, a többiek pedig megkérték a főnököt, hogy maradjon elöl az üres, kitöltendő leszerelési papír, akkor ő annyit jegyzett meg:

Ajaj, ezek tényleg ki fognak lépni. Akkor most egy kicsit eresztek a szorításon.

A katasztrófavédelem szóvivőjét többször is emailben kerestük azzal, hogy mindenképp szeretnénk, ha az álláspontjuk megjelenne a cikkben, és egyeztetést kértünk ennek módjáról. Egyik levélre sem érkezett válasz.

Az adóhazugság!

Nemzetünk géniusza kitalálta az „egységes és igazságos” 16%-os Személyi Jövedelemadót. (2017-től 15 %.) Úgy ismerjük, hogy SZJA. Kitalálta még, hogy az Általános Forgalmi Adó mértéke legyen 27%! Az az ÁFA. Ennél magasabb már nincs is sehol a kerek, vagy lapos világon. Nézzük ezt a kettőt közelebbről az átkos „emútnyócév” tükrében.

SZJA

Régen a minimálbér mértékéig senki nem fizetett SZJA-t. Az sem, aki csak minimálbért keresett, az sem, aki milliókat. Ezt követte egy középső sáv, ami azokat érintette, aki többet kerestek a minimálbérnél. Azután jött még egy sáv, ami csak az igazán jól keresőket érintette. Tehát a minimálbér mértékéig senki nem fizetett jövedelemadót!

Ma egységesen mindenki fizeti a 15%-ot. Az is, aki minimálbéren van, az is, aki milliókat keres. Ez annak jó, aki sokat keres. Ma a minimálbér értéke 127 500 Ft, amiből 19 125 Ft adót kell befizetni. Marad belőle 108 375 Ft. Matolcsy az MNB élén 5 000 000 Ft fizetésből 750 000 Ft adót fizet. Tehát, a NER nagyja 8625 Ft-tal kevesebb adót fizet, mint amennyit 7 minimálbéres visz haza! Természetesen HAVONTA!

Rohamosan nő a „baráti” gazdagok száma. Gondoljunk csak a nemzeti gázszerelőtől, a saját lábon álló vőn keresztül, a helikopterzsonglőr propaganda- és egyéb miniszterekig, vagy más IQ bajnokokig. Nemre, származásra, vallásra való tekintet nélkül.

Ezt a számot csak a leszakadók tömegének növekedése haladja meg. Igaz sokszorosan. De hát tudjuk, hogy „a negatív növekedés is növekedés”.

ÁFA

Régen maximum 25 % volt az ÁFA, ma általában 27%. Régen voltak kivételek, aminek szükségességére sok év után jött rá a mai hatalom, tehát most is vannak. A gazdag ember nem biztos, hogy dupla mennyiségű kenyeret eszik és tejet iszik, itt tehát nagyjából egálban vagyunk. A szegény ember, akkor is fizeti a 27 %-ot, ha nincs is jövedelme, de valamilyen pénzből telik neki kenyérre. 2% nem tűnik soknak, pedig bizony, hogy az! Főleg, hogy mindenki fizeti. Ezt hívják a szegények adójának!

Gondolkodjunk el egy kicsit azon is, hogy a saját pénzem felvételekor is tömöm az államkasszát.

Biztos, hogy az államkasszát tömöm?!

Itt ugyan nem esett szó arról, aki fával, esetleg szénnel tüzel, mint ahogy arról sem, sokan tüzelni sem tudnak, és arról sem, hogy a rezsi nem csak a fűtést és az áramot jeleti, de ez már nem is tűnik fel senkinek.

Vagy mégis?

Nézzük a tényeket. Újra. A nemzetközi helyzet fokozódik. Az energiahordozók ára rohamosan csökken. Igaz ez a fosszilis energiahordozókon kívül az elektromos energiára is. Minden normális ország a megújulókra helyezi a hangsúlyt - nap, szél, víz -, de nekünk jó az atom is. Pláne úgy, ahogy a NER intézi. A hülyének is megéri, hát még nekik. Az már nem számít, hogy ez mibe kerül az adófizetőknek, vagyis nekünk, gyermekeinknek, unokáinknak.

Szóval a közel 40 % áresést a magyar nemzeti hatósági ár nem igazán követte. Az csökkenés nem érte el a 20 %-ot.

Hol a maradék 20 %?!

Természetesen a baráti jobban teljesítőknél, hol is máshol. Két jobbanteljesítés közben, alatt, előtt, után pedig a "hiteles" tájékoztatás. Jobbnál-jobb arcú és képességű emberek hazudnak a szemünkbe. A lényeg, hogy a populista (néphülyítő) propaganda eladja

naransaárga alapon fekete betűkkel,

hogy mennyit takarított meg a magyarember a nemzeti kormány jóvoltából, természetesen előírva a színt, a betűtipust, és mindent, ami kizárólag a következő választás előjátéka. Csak az nincs odaírva, hogy

CSAKAFIDESZ!

A nemzeti, keresztény, polgári magyaremberek oldala?

Most jön az élmény. Mert élmény főzni otthon. A háziasszonyok, vagy azok a háziemberek, akik rendszeresen főznek, azok tudják. Marinéni is tudja. A fél, egyórás ebedfőzés helyet egy, vagy két óra is kell ahhoz, hogy elkészüljön a kaja. A hatóság mérései szerint a gáz rendben van. Annyiban igen, hogy van! Akkor mondjuk a nemzeti kormány 20 %-os árcsökkentése dacára dupla mennyiséget használunk. Így a rezsiharc eredményeként a régi ár 80 %-a helyett máris 160 %-ot fizetünk. Ugye, hogy ki van ez találva? A tudomány mai állása szerint a víz sűrűsége nem befolyásolja érdemben a főzési időt. A halmazállapot igen, de a többség nem jéggel, gőzzel, hanem vízzel főz.

Mi marad? Gáz van vaze!

Jöjjön végezetül néhány adat. A nemzeti szócsővektől az EUROSTAT adatain át a HVG-től. Nehogy elfogultnak tünjek, amikor csak dühös vagyok a sok átverés miatt.

2017. május. 15. 18:29 2017. május. 15. 18:42 Gazdaság

Nem megy a rezsicsökkentés, a magyar gázár nőtt legjobban egész Európában

szerző: hvg.hu

Három ország volt csak az egész EU-ban, ahol drágult a gáz, annyival pedig sehol máshol nem nőtt az ár, mint nálunk. Ettől függetlenül még mindig a megfizethetőbbek közé tartozik a magyar rezsi.

Egész Európában jelentősen csökkent a gáz ára, kivéve Magyarországon, Hollandiában és Svédországban – derül ki az Eurostat ma közzétett adataiból. A 2015-2016-ban mért 1,5 százalékos magyar gázáremelkedés a legnagyobb volt az egész EU-ban.

De a magyar rezsi még így is alacsonynak számít. A gázár nálunk a negyedik legalacsonyabb az unióban, az áramárban pedig a második helyen vagyunk. Más a helyzet, ha vásárlóerő-paritáson számolunk, úgy már nem sok esélyünk van a legolcsóbbak közé kerülni. Az áram ez alapján a finneknél, Luxemburgban és Hollandiában a legolcsóbb, a gáz pedig Luxemburgban, Észtországban és Nagy-Britanniában.

Ami az EU egészét illeti: a háztartási gázárak 10,5 százalékkal csökkentek a megvizsgált időszakban. A villamos energia ára is esett, igaz, nem ennyivel, ott átlagosan 2,3 százalékkal lett kisebb a rezsi.

http://sztarklikk.hu/kozelet/a-fasizmus-gyokereihez-ternek-vissza-orbanek/327361/

A fasizmus gyökereihez térnek vissza Orbánék

Ma, 10:24 (2017. 08. 08.)

Maruzsa Zoltán köznevelési helyettes államtitkár szerint "a hazafias és honvédelmi nevelés nem új tantárgy, hanem életérzés, ami már ma is megjelenik a történelemben, a földrajzban, de megjelenhet a zenében és a testnevelés órán is."

Az államtitkár lehet, hogy tanulatlanságból vagy műveletlenségből (egyik a másikat feltételezi) mondja ugyanazt, mint az olasz fasiszták Mussolinivel az élen. Ők ugyanis az un. fasiszta tudat kialakítását a "lelkek részévé", "életérzéssé" kívánták változtatni.

Volt is rá egy programjuk: a "Carta della Scuola" (Iskolai Charta). Ez volt hívatott megteremteni az új embert, a "Homo "Novus fascista" -vá! Ismerős ugye? Új oktatási és nevelési programot hirdettek, gondolom az oktatás rovására, mégpedig a "libro e moschetto" (könyv és puska).

Mi ezzel az államtitkári kijelentéssel és magyarázattal a baj? Többek között az, hogy kísértetiesen hasonlít az olasz fasiszták magyarázatára. Mi sem jellemzi jobban többek között a fasizmust mint:

- új civilizáció építésének akarata
- a küldetéstudat
- militarista színezetű mozgalom
- az ifjúság, az erő és a sport dicsőítése
- etatizmus, az állam szerepének abszolutizálása

Folytathatnám tovább. Most csupán azt említeném meg, hogy fasizmus gyökereihez térnek vissza Orbánék.

Gaetano Mosca a The Ruling Class (1896) című munkájában fejtette ki azt az elméletét, hogy minden társadalomban egy "szervezett kisebbség" uralkodik egy "szervezetlen többség" felett. Eszerint csak két társadalmi osztály létezhet, az "irányítók" és az "irányítottak". Ehhez a politikához pedig militarizálni kell az egész társadalmat, benne az oktatást is!

- Van ennek folytatása, és ha ön kedves olvasó hasonlóságokat vél felismerni, akkor jelentem: megérkezett a mai Magyarországra.

- A gyűlések, jelképek, politikai liturgia külső képének erőteljes hangsúlyozása, érzelmi és misztikus szempontok előtérbe helyezése ismerős önnek, akkor FIDESZ gyűlésen vagy kormányrendezvényen van (tisztavatás, parlamenti nyitóbeszéd...)

- A férfiasság, a férfiuralom kiemelése, a társadalom erősen organikus szemlélete mellett.

- Az ifjúság dicsőítése, a generációk közötti konfliktusok hangsúlyozása. A tekintélyuralmi, karizmatikus, egyszemélyi vezetés hangsúlyozása mind-mind a fasizmust jellemzik.

Emilio Gentile: a fasizmus 10 fontos pontban foglalta össze, de ebből én csak néhányat idézek ide:

- A nemzeti közösség iránti önkéntes, fegyelmezett és totális odaadás polgári etikája, férfiasság, bajtársiasság és harci szellem.

- Egyetlen állampárt, amelynek feladata a nemzet fegyveres védelme, a vezető káderek kiválasztása, a tömegek állandó érzelmi mozgósítása.

- Az ellenzéki fellépések, eltérő törekvések feltárására és akár szervezett terrorral történő felszámolására létrehozott rendőri apparátus.

- Felülről kinevezett személyekből álló politikai hierarchia, amelyet egyszemélyi vezető koronáz meg, akinek a személyét szent karizma övezi, aki végső soron a párt és a rezsim minden tevékenységét irányítja és koordinálja.

- A gazdaság korporatív elvek mentén történő megszervezése, a szakszervezeti tevékenység elnyomása, az állami beavatkozás fokozatos kiszélesítése.

És néhány gondolat a fasizmus kialakulásának előjeleiről:

1. Média gátlástalan kontrollja
2. Korrupció és a klientúra kiépítése
3. Ellenségkép kialakítása (mindegy hogy kik, csak legyen)
4. Karhatalom megerősítése (TEK)
5. Nemzetbiztonság iránti vonzalom - titkosszolgálatok megerősítése
6. Állam és az egyház összeolvadása
7. Nagyvállalatok iránti vonzalom érdekeik védelme - stratégiai megállapodások
8. Munkavállalói jogok csorbítása- új MT
9. Értelmiség és a művészek megvetése
10. Szexizmus és kisebbségek/másság megvetése
11. Bűnüldözés és a fegyelem utáni vágy + büntető populizmus

Szerző: Korózs Lajos

http://sztarklikk.hu/kozelet/magyarorszag-az-eu-elso-bunozoi-allama/327357

Magyarország az EU első bűnözői állama?

Ma, 08:15

Mészáros Lőrinc a hűbéri rendszer mintája a briteknél.

Egy százéves brit lap Mészáros Lőrinc meggazdagodásából vezeti le, hogyan épít hűbérúri rendszert a Fidesz.

Magyarország az EU első bűnözői állama? Orbán Viktor nagy utat tett meg a szabadságjogoktól az illiberális Putyin-éltetésig. Ez a címe a New Statesman brit politikai magazin kiemelt olvasmányának.

Felidézik a felcsúti gázszerelő, Mészáros Lőrinc csodálatos karrierjét, és az ő meggazdagodásából levezetik, hogy játssza át a közvagyont, például az uniós forrásokat saját kiszolgálóinak a Fidesz-rendszer.

http://privatbankar.hu/makro/nem-lehetunk-boldogok-itt-van-mennyivel-dragult-az-eletunk-310548

Nem lehetünk boldogok: itt van, mennyivel drágult az életünk

2017. augusztus 08., 09:18

Jelentett a Központi Statisztikai Hivatal, 2017 júliusában 2,1 százalékkal nőttek a fogyasztói árak, ez egybe cseng azzal, amit az elemzők előzetesen vártak. A júniusi átmeneti csökkenés után újból jöhet a gyorsulás a magyarországi inflációs mutatóban. Ezúttal az alkoholos italok és a dohányáruk ára ugrott meg a legjobban.

Idén júliusban a fogyasztói árak átlagosan 2,1 százalékkal magasabbak voltak a tavaly ilyenkorinál. Az elmúlt egy évben a legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk, valamint az élelmiszerek drágultak.

A tavalyi év azonos időszakához képest az élelmiszerek ára 3,3 százalékkal emelkedett, ezen belül a sertéshúsé 12,7, a sajté 10,8, a cukoré 8,9, a párizsi, kolbászé 8,3, a kávéé 7,1, a kenyéré 5,4 százalékkal. A baromfihús ára 14,9 százalékkal csökkent.

Drága cigi, drága alkohol

A legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk drágultak, átlagosan 5,2 százalékkal. A szolgáltatásokért átlagosan 1,8, az egyéb cikkekért (gyógyszerek, járműüzemanyagok, illetve lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos, valamint kulturális cikkek) 1, a háztartási energiáért 0,7, a ruházkodási cikkekért 0,1 százalékkal kellett többet fizetni. A tartós fogyasztási cikkek 0,3 százalékkal kevesebbe kerültek – közölte a KSH a Privátbankárral.

Az előző hónaphoz képest a fogyasztói árak átlagukat tekintve nem változtak a statisztikai hivatal szerint. Az élelmiszerek ára 0,2 százalékkal mérséklődött, meghatározóan az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 6,0 százalékos árcsökkenésének következményeként (ez utóbbi csoport nélkül számítva az élelmiszerek ára átlagosan 0,5 százalékkal nőtt).

Tombol a nyár, pörögnek a nyaralások

A kávé 2,5, a párizsi, kolbász 1,9, a sertéshús és a baromfihús 1,3, a sajt, a száraztészta és a margarin egyaránt 1,1 százalékkal drágult. A fogyasztási főcsoportok közül a legnagyobb mértékben, 0,9 százalékkal a szolgáltatások ára emelkedett, ezen belül a nyári főszezonból adódóan az üdülési szolgáltatásoké 5,9 százalékkal. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 0,7 százalékkal drágultak.

A tartós fogyasztási cikkek és a háztartási energia ára nem változott. A nyári kiárusítások következtében a ruházkodási cikkekért 2,5 százalékkal kevesebbet kellett fizetni. Az egyéb cikkek ára 0,8, ezen belül a járműüzemanyagoké 1,5 százalékkal csökkent.

A Privátbankár.hu szokásos havi Árkosár-felmérése ezúttal azt mérte, hogy háromból két hipermarketben olcsóbb lett a nagybevásárlás. A több mint 10 éves felmérésünk legújabb eredményeit itt lehet részletesebben is elolvasni. >>>

A fogyasztói árak éves növekedési üteme a február óta tartó folyamatos csökkenés nyomán júniusban 1,9 százalékos volt, 0,2 százalékponttal alacsonyabb a májusinál, és 1,0 százalékponttal a februári 2,9 százalékos idei tetőpontjánál.

Nem lesz nagy változás a jegybank háza táján

Virovácz Péter, az ING szenior elemzője szerint a júniusi mélypont után idén már nem várható 2 százalék alatti fogyasztói árindex, de a jegybank 3 százalékos célja sem lesz veszélyben.

Tekintettel arra, hogy mind az inflációs, mind a maginflációs adatok nagyjából összhangban vannak a jegybank legutóbbi előrejelzésével, a monetáris politikában a mai adatközlés nem hoz változást. Az MNB továbbra is kitart a laza monetáris politika mellett.

http://www.portfolio.hu/gazdasag/harom_eve_nem_lattunk_ilyet_a_magyar_inflacioban.258853.html

Három éve nem láttunk ilyet a magyar inflációban

Júliusban éves bázison 2,1%-kal emelkedtek a fogyasztói árak Magyarországon - derült ki a KSH által ma közölt statisztikából. Az adat összhangban volt a Portfolio által megkérdezett elemzők konszenzusával. Közben az éves meginflációs index értéke 2,6%-ra emelkedett, amire három éve nem volt példa. Ez jól mutatja, hogy a felszín alatt fokozatosan erősödik az inflációs nyomás a magyar gazdaságban.

Júliusban - a júniusi 1,9%-ról - 2,1%-ra gyorsult a fogyasztói árszínvonal-emelkedés éves üteme Magyarországon, ami megegyezett a Portfolio által megkérdezett elemzők várakozásainak konszenzusával. Ez az emelkedés ugyanakkor kizárólag a bázishatásnak volt köszönhető, az előző hónaphoz képest ugyanis stagnáltak a fogyasztói árak.

Ennél sokkal érdekesebb, hogy az általában heves ármozgásokkal jellemezhető termékcsoportoktól szűrt éves maginflációs mutató értéke a júniusi 2,4%-ról 2,6%-ra nőtt: ilyen magasan utoljára 2014 júliusában tartózkodott az index. Ez jól mutatja, hogy bár egyedi tényezők néhol visszafogják az árszínvonal emelkedését, a felszín alatt egyre jobban erősödik az inflációs nyomás a magyar gazdaságban. Ezt a folyamatot még jobban szemlélteti az alábbi ábrán látható rövid bázisú (negyedéves évesített) maginflációs index, amelynek értéke már jócskán meghaladja a Magyar Nemzeti Bank 3%-os célját.

Éves alapon a szeszes italok és a dohánytermékek ára emelkedett a legnagyobb mértékben (5,2%-kal), majd az élelmiszerek következtek (3,3%-kal).
Havi alapon kiemelkedett a szolgáltatások 0,9%-os drágulása, ami az éves dinamikát 1,8%-ra húzta fel.
Ezzel szemben a nyári kiárusítások következtében jelentős, 2,5%-os havi árcsökkenést regisztrált a KSH a ruházkodási cikkek esetében.

Bár a maginflációs mutató emelkedése egyértelműen erősödő inflációs nyomásra utal, a monetáris politika jelenlegi forgatókönyvében ez aligha hoz majd változást, az MNB ugyanis többször is utalt már rá, hogy hajlandó tolerálni a 3%-os jegybanki célt meghaladó, ám még a ±1 százalékpontos toleranciasávon belüli inflációt. Arról nem is beszélve, hogy a választások közeledtével megnő az esélye annak, hogy a kormány egy újabb rezsi-, illetve áfacsökkentéssel (átmenetileg) leszorítja a fogyasztói árindex értékét, még több időt nyerve ezzel a laza monetáris politikát előnyben részesítő jegybanki döntéshozók számára.

Csak tavaly nevesítetten több mint 50 milliárdra rúgott az állami gáznagykereskedőnél felgyülemlő luxusprofit. Jelen állás szerint ezt Orbánék megtartják maguknak.

Tavaly 51 milliárd forint többlet keletkezett a magyar lakosság ellátásában részt vevő állami Magyar Földgázkereskedőnél a külföldről beszerzett fűtőanyag árának esése és a szinten maradó lakossági tarifák különbségeként – hívta fel a figyelmet tegnap Tóth Bertalan szocialista frakcióvezető. A különbözetet egy tavaly hozott törvény alapján az állami társaságnak elkülönítetten kell kezelnie. Az összeget a szabály a külföldi gázárak emelkedése esetére tartalékoltatja. Az ellenzéki politikus szerint ez igazságtalan, így az államnál parkoltatott összegből azonnali rezsicsökkentést követelt. Számításaik szerint az állami extraprofit áfával együtt csak tavaly köbméterenként közel 20 forintot jelentett a 101 forintos gázáron. Ez átlagosan évi 22 ezer forintot kitevő, vagyis körülbelül kéthavi gázszámla, ami összességében 65 milliárdos pluszköltségbe veri a háztartásokat.

A frakcióvezető rögzítette: a nemzetközi gázárak az elmúlt három év során tartósan megfeleződtek, ám – lévén hogy utoljára 2014 novemberében csökkent a gáz ára – az Orbán-kabinet ezt nem érvényesítette a lakossági tarifákban. A Fidesz-KDNP eddig kilenc alkalommal mondott nemet a szocialisták erre hivatkozó rezsicsökkentési beadványára. Kérdésünkre Tóth Bertalan 2015-re – amikor még nem volt kötelező a halmozódó többlethaszon kimutatása – az állami luxusprofitot még a tavalyinál is többre, körülbelül 85 milliárd forintra becsülte. A problémát azzal is érzékeltette, hogy ha 2005-ben 50 dolláros olajár mellett 50 forint volt a hazai gázár, 2006-ban pedig 60 dollár mellett 60 forint, akkor most, amikor az olajár ismét 50 dollár körül jár, az állam miért 101 forintot kér a gázért.

A Fidesz-frakció reakciójában elismételte az ilyenkor szokásos, a konkrét felvetést nem érintő kommunikációs paneleit. Eszerint azok beszélnek a gázárról, akik azt ígérték, nem lesz gázáremelés (ezt a szocialisták valójában nem örökre értették), majd a háromszorosára emelték az árát (ez közelíti a valóságot, de a gázár alapjául akkor szolgáló nemzetközi olajár ennél jóval nagyobb mértékben nőtt). A szocialisták kormányzásának ideje alatt a magyar emberek - fizetésükhöz képest - Európa legmagasabb gázárát fizették. (Ez szintén nem igaz.) A Fidesz rezsicsökkentést hajtott végre: 25 százalékkal csökkentette a lakossági gáz, a távhő és az áram árát. (Ez közelít a valósághoz, de a nemzetközi árak azóta több mint felükre estek.) Ezzel a családok átlag évi 170 ezer forintot takaríthatnak meg - írják.

(Az adat pártfüggetlen forrása nem ismert.) A rezsicsökkentés bevezetése óta a rezsihátralékok 40 százalékkal, a szolgáltatásból kikapcsolt lakossági fogyasztók száma pedig mintegy 30 százalékkal csökkent. (Ez ismét csak bűvészkedés az adatokkal: a szocialisták közlése szerint a díjhátralékosok száma már a Fidesz kormányzása idején, 2012-ben tetőzött. Azóta ugyan mértek csökkenést és emelkedést is, a szint még mindig messze nem esett a 2002-2010 közötti baloldali kabinetek alattira.) Ha a szocialistákon múlna, eltörölnék a rezsicsökkentést és hagynák, hogy Brüsszel és a multik döntsenek arról, mennyit fizessenek a magyar családok - véli a Fidesz. (Ez ellent mond annak, amiről a szocialisták az elmúlt évek során eddig kilenc, a kormánykoalíció által lesöpört törvényjavaslata tanúskodik.) A Fidesz szokásos kommunikációs fordulatai közül ugyanakkor kikerült, hogy Magyarországon az EU-n belül a második legalacsonyabb a gázár. E pozíciót ugyanis elvesztettük.

További rezsicsökkentés „nincs napirenden”

A Fidesz a 2014-ben befejezett rezsicsökkentés óta rendszeresen kibújik a nemzetközi árak érvényesítését célzó kérdések megválaszolása elől. A kérdező pocskondiázása, illetve az értelmetlen „rezsicsökkentés-fenntartás” kifejezés ismételgetése mellett legjózanabb pillanataikban is csak arra szorítkoztak, hogy "vizsgálják a lehetőségeket". Amikor az olajárak csúcsra jártak, a Fidesz – mindennemű bizonyítékok nélkül – a gázszolgáltatás akkor még külföldi tulajdonosait rendszeresen „luxusprofit”-váddal illette. Mióta viszont az azóta államivá vált gázszolgáltatásban az időközben leesett nemzetközi energiaárak és a szinten maradó hazai gázárak miatt ténylegesen százmilliárdos luxusprofit gyűlik, a témáról hallgatnak. A forró kását a tavalyi törvénymódosítás során is csak kerülgették: Aradszki András KDNP-s energiaügyi államtitkár az állami luxusprofitot „árszabályozásból adódó elszámolási különbözetnek” keresztelte el. A szintén érthetetlen törvényszöveg az „elismert gázár és az árbevétel különbségéről” beszél. Az állami gáznagykereskedő kiegészítő mellékletében a közel nulláról hirtelen ötvenmilliárdra ugró mérlegtételt nemes egyszerűséggel a törvényparagrafus számával indokolja.

Lázár János kancelláriaminiszter a tegnapi kormányinfón ehhez képest újságírói kérdésre jóval egyértelműbben fogalmazott. Eszerint további rezsicsökkentés „nincs napirenden”.

Marnitz István

http://168ora.hu/juncker-finoman-porig-alazta-hatarkeritesre-penzt-kero-orbant/

Juncker finoman porig alázta a határkerítésre pénzt kérő Orbánt

168 óra - szeptember 6. 08:40 - szerző: Ágoston Zoltán

Az Európai Bizottság elnöke válaszolt a magyar miniszterelnök levelére. Magyarország több mint négymillió euró támogatást bukott csak azért, mert nem készült el a papírmunkával.

Orbán Viktor még augusztus 31-én írt levelet arról, hogy szeretné, ha az Európai Bizottság kifizetné annak a 270 milliárd forintnak a felét, amelyet Magyarország az elmúlt két évben a déli határkerítés megépítésére és más határvédelmi intézkedésekre költött. Erre először Alexander Winterstein bizottsági szóvivő válaszolt, jelezve, hogy a testület megvizsgálja a támogatás lehetőségét, de határkerítés építésére nem ad pénzt, most pedig elnökként Jean-Claude Juncker írt.

A levelet a Politico szerezte meg. Tanúsága szerint Juncker elégedetten nyugtázza, hogy Orbán észrevette, milyen jelentőséget visel a szolidaritás az Európában – a miniszterelnöki levél erre hivatkozva kérte 135 milliárd forintot –, utána viszont arra emlékeztet, hogy Magyarország az elmúlt négy év alatt hány lehetőséget hagyott ki az EU-s támogatások területén:

Az Orbán-kormány négymillió euró (átszámítva több mint 1,2 milliárd forint) gyorssegélyt kapott 2015-ben, de inkább visszafizette.
Magyarország mindössze az egyharmadát hívta le annak a 6,26 millió eurónak, amelyet három sürgősségi alapból állt a rendelkezésére, a teljes összeget pedig egyszerűen nem kaptuk meg, mert az Orbán-kormány nem készült el a papírmunkával.
Az EU belső biztonsági alapjában van egy 40 millió eurós keret, amely kifejezetten Magyarország rendelkezésére áll, és amelyhez az Orbán-kormány jelenleg is hozzáférhet.
A 2014 és 2020 közötti költségvetési időszakban Magyarország 25 milliárd euró EU-s támogatást használhat fel, amely az ország éves GDP-jének a 3 százaléka. Ami az összeget illeti, az EU tagországai közül csak heten kapnak ennél többet, ami pedig a GDP-t, nincs másik tagország, amelynek a gazdaságában az EU-s támogatás ilyen jelentős szerepet töltene be.
2015 szeptemberében Magyarország visszautasította, hogy más EU-tagországok átvegyenek tőle 54 ezer menekültet.

Nehéz ezt nem úgy érteni, hogy Juncker finoman alázza Orbánt, amitől függetlenül az Európai Bizottság elnöke a levélben hangsúlyozza, hogy hogy megvizsgálják a Orbán kérését, és indokolt esetben további támogatást fognak nyújtani az országnak. A szolidaritás egyébként – fűzi hozzá egy oldalvágással – „kétirányú utca”, és nem egy „à la carte menü”, amelyből valaki kiválaszthatja, hogy milyen támogatást akar, a rá nézve is kötelező döntésekből – az Orbán-kormány esetében a menekültek befogadásából – viszont nem kér.

http://nepszava.hu/cikk/1139652-charles-gati-trump-putyin-orban

Charles Gati: Trump, Putyin, Orbán

Népszava - 2017. szept 6. 06:06

Ez a tárca végülis a magyar külpolitikáról szól, de a történet San Franciscóban kezdődik. Pénteken ugyanis az amerikai sajtó arról a szokatlan fekete füstről számolt be, amely az ottani orosz konzulátus kéményéből lepte el a környéket. A tűzoltók ott teremtek, de hazaküldték őket azzal, hogy nincs tűz, semmi baj, köszönjük szépen.

Folyik az amerikai-orosz csetepaté. Mint gyerekek a játszótéren, egymást hibáztatják, mindkettő csak visszaütött. A múlt héten Amerika bezáratta a San Francisco-i orosz konzulátust, ahol a szombati határidő előtt megállás nélkül folyt a dokumentumok égetése. Meglepő, hogy erre csak az utolsó pillanatban került sor. Lehet, hogy az oroszok is elszámították magukat és a magyar kormányhoz hasonlóan több „megértésre” számítottak Donald Trump Amerikájától?

Pedig tudniuk illett volna, hogy az új elnök nem egyenlő Amerikával. Igaz, döntő szerepe van a háború és béke kérdésében. Ám felette van az alkotmány, amelyet az évszázadok során alig módosítottak. Mellette, nem alárendelt szerepben van jelen a kongresszus két háza és a Legfelsőbb Bíróság is. És ott van a független sajtó. A képviselők pártfegyelme más, mint Európában. A legutóbbi orosz-ellenes szankciókat a kongresszus 99 százaléka megszavazta, s bár Trump ellenezte, az elnöki vétó elmaradt. A vétó felülírásához ugyanis kétharmad kell és ez bőven meg is lett volna.

Ez az Amerika most szinte egységesen megveti Putyin Oroszországát. A 99 százalékos szavazat részben Putyin ukrajnai katonai agressziójára, de főleg arra az orosz elektronikus és politikai beavatkozásra reagált, amelyet a választók többsége tavaly az amerikai demokrácia elleni alattomos támadásnak tekintett és tekint ma is.

Ebben a légkörben Putyin gyakori budapesti fogadtatása és a paksi hosszú távú szerződés kétségbe vonja a magyar kormány NATO iránti elkötelezettségét. Ez a konklúzió nem most és nem tőlem, hanem Orbán Viktortól ered. Tíz évvel ezelőtt ő volt az, aki joggal kritizálta Gyurcsány Ferencet orosz orientációjáért. Megemlítem, hogy a Népszabadságban nyilvánosan támogattam akkor Orbán kritikáját.

Ma Gyurcsány az, aki ellenzékben az ellenzéki Orbánnal ért egyet. Moszkva helyett Brüsszel a cél, mondja; Európához igazodjunk. Kiállása dicséretreméltó, mert ezt a szavazók bizonytalansága közepette teszi. Ugyanis a magyar szavazók háromnegyede, megelőzve a térség másik hat országát, egy liberális, nyugati típusú demokráciát támogat egy tekintélyelvű rendszer ellenében. Ez biztató, de a Political Capital és a GLOBSEC új felmérése szerint 44 százalék (!) szimpatikusnak tartja Putyint. És az orosz diktátor népszerűbb Angela Merkelnél, a német demokrácia szabadon és többszörösen megválasztott, higgadt és humánus vezetőjénél.

Ez a pro-Putyin mentalitás szerfelett érthetetlen Amerikában – még Trump elnöksége idején is. Lehet, hogy Orbán egyszer eljut a Fehér Házba, de az űr a két szövetséges ország és különösen a két kormány között nem szűkül.

Charles Gati politológus

https://mno.hu/kulfold/carnegie-intezet-szetrombolja-az-uniot-a-lengyel-es-a-magyar-kormany-2415793

Carnegie Intézet: Szétrombolja az uniót a lengyel és a magyar kormány

MN - 2017. szeptember 5., kedd 19:11

A magyar és a lengyel kormány jogállamot leépítő lépései miatt működőképessége határára jutott az Európai Unió, mivel az eddigi brüsszeli eljárások teljesen hatástalanok maradtak, nincs más hátra, minthogy az összes tagállamnak egyszerre kellene lépnie – írja a Carnegie Intézet Az EU értékeinek védelme Lengyelországban és Magyarországon című tanulmányában, amelyre a 444 hívta fel a figyelmet.

A Stefan Lehne és Heather Grabbe által jegyezett tanulmány arra szólította fel az EU tagállamainak a vezetőit, hogy egységesen és keményen lépjenek fel a magyar és a lengyel kormány ellen, mert ha engedik őket „tovább rombolni a jogállamiságot”, akkor maguk is az EU széteséséhez járulnak hozzá.

A szerzők azt javasolják, hogy az európai kormányok nyíltan és egyértelműen, közös állásfoglalásokkal támogassák az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárásait e tagállamok ellen. Ezt külön-külön, a háttérben is nyomatékosan mondják meg a magyar és a lengyel kormány képviselőinek, ebben legyenek aktívak a nagykövetek is – tanácsolják. A szerzők ugyanakkor azt is kiemelik, lényeges az is, hogy más közép-európai kormányok is fellépjenek a lengyel és a magyar kormánnyal szemben, nehogy kettős mércével vágjanak vissza az érintettek.

Felhívják a figyelmet arra, hogy az eddigieknél sokkal szigorúbban kellene ellenőrizni az EU-s támogatások elköltését ezekben az országokban, és támogatni, hogy a következő, 2020-szal kezdődő pénzügyi ciklust eleve szigorúbb szabályokkal indítsák.

Emellett pedig hangsúlyozzák, hogy az Európai Néppárt gyakoroljon nyomást Orbán Viktor magyar kormányfőre, s továbbra is fenyegesse kizárással a Fideszt.

A tanulmány szerzői azt is javasolják, hogy amikor lengyelek és a magyarok azzal érvelnek, hogy más EU-s országokban is vannak hasonló szabályok, mint amelyeket éppen hoznak, akkor az érintett európai igazságügyi és belügyminiszterek határozottan utasítsák vissza ezeket az állításokat.

Megoldásként kiemelik továbbá, ha a magyarok és a lengyelek nem fogadják meg az EU javaslatait, és a 7-es cikkely alapján eljárás indul e tagállamok ellen, akkor az Európai Tanács összes kormánya támogassa ezt.

Az Európai Bizottságtól a tanulmány szerzői azt kérik, hogy a testület látványosabban és hangosabban utasítsa vissza az olyan típusú vádaskodásokat, mint amilyenen a legutóbbi magyarországi nemzeti konzultációban voltak. Általában is beszéljenek többet arról, hogy miért rossz a korrupció, miért jó a jogállamiság, a szerződések betartása.

A szerzők abban látják a veszélyt, hogy ezek az országok már az EU-s jogot sem tartják be. A magyar és a lengyel kormány nem fogadja be azokat a menekülteket, akiket a 2015. szeptemberi kvótadöntés alapján be kellene fogadni, a varsói kabinet ezenfelül nem hajtja végre az Európai Unió Bíróságának azon ítéletét, amely egy védett erdő kivágásától tiltotta el.

A 444 megjegyzi, az amerikai központú Carnegie Endowment Institute for Peace a világ egyik legbefolyásosabb külpolitikai kutatóintézete, 1910 óta igyekszik befolyásolni az USA külpolitikáját, és azóta nyílt már központja Moszkvában, Bejrútban, Pekingben, Újdelhiben és Brüsszelben is. Az utóbbi, európai ügyekre specializálódott irodája jelentette meg hétfőn a tanulmányt. Egyik szerzője, Stefan Lehne korábban az osztrák kormány befolyásos diplomatája volt, illetve az Európai Tanácsban irányította a Közép-Európával és a Nyugat-Balkánnal foglalkozó főigazgatóságot. A másik szerző, Heather Grabbe a Nyílt Társadalom Intézet európai politikával foglalkozó részlegét vezeti, korábban pedig az EU bővítési biztosának volt főtanácsadója.

Mindeközben névtelenséget kérő illetékesek az MTI tudósítása szerint közölték: a brüsszeli testület tagjai valószínűleg abban fognak megállapodni szerdai ülésükön, hogy felkérik a tanácsot, vitassák meg Lengyelország ügyét a tagállamok európai ügyekkel foglalkozó minisztereinek szeptember 25-ei találkozóján. Mint mondták, az Európai Bizottság fokozni kívánja a nyomást Varsóra azzal, hogy kikéri a tagországok véleményét, szerintük miként kellene a továbbiakban eljárni Lengyelországgal szemben, amelynek kormánya a bírálatok szerint semmibe veszi a jogállamiság elveit.

Választási matek,

ami igazából csak számtan-mértan.

A NER választási rendszere torz, erősen egy oldalra lejt és tisztességtelen, de ez van. Ebből kell kihozni azt, amit csak lehet.

Nézzük a parlament összetételét.

A hangsúly a 106 országos egyéni választókerületen van. A határon túliak szavazata csak pártlistán érvényesül, ami a holt lelkek, ismeretlenek, nem létezők és valódi szavazók együttes, egyetlen pártra bevételezett szavazata alapján 1-3 mandátumot jelent. 2014-ben ez a FIDESZKDNP számára 1, azaz egyetlen mandátumot hozott. Végül jönnek a pártokra leadott szavazatok. Ide számítanak bele a töredékszavazatok is, ami a jelenlegi rendszerben a győztes mindent visz alapon működnek.

Mit jelent ez?

Országgyűlési mandátumok száma 199.

Egyéni 106

(106 országgyűlési egyéni választókerület)

Listás 93

(jellemzően a pártokra leadott szavazatok)

Ki állíthat listát?

Az a párt, amelyik jelöltet tud állítani 9 megyében és a fővárosban, összesen legalább 27 helyen. (Az összes listás hely: 19 megye + főváros.)

Ellenzéki esélyek.

Kell keresni 27 olyan helyet 9 megyében és a fővárosban, ahol 0, vagy minimális a győzelmi esély. Ebben az esetben minden párt állíthat országos listát. Itt nem veszik el egymás elől a szavazatokat. A pártok külön országos listán indulnak, besöpörve a rájuk leadott voksokat. Amennyiben elérnek 5 %-ot, a párt bent van a parlamentben. 5 fővel - vagy azonos listára leadott szavaztok esetén 3 fővel -, már frakciót is alakíthat. Ezért ne vitatkozzunk a közös pártlistáról, határon túliak szavazatáról, a külföldön dolgozók ellehetetlenítéséről, hanem foglalkozzunk az egyéni helyekkel. Nem is beszélve arról, hogy a közös lista küszöbe 10 %.

Csak egy maradhat!

A NER (FIDESZKDNP) ellenében csak egyetlen demokratikus ellenzéki jelölt állhat. Az ország érdekében feltétel nélkül! A NER és a JOBBIK mindenképpen állít jelöltet. A demokraták egyetlen közös jelöltet állítanak, így a szavazók nem 20, 10, hanem csak három jelöltből tudnak választani. Minimális esély mindenki számára 33,33%.

Ezen majd csak a pénztárca, a sérelem és az elkötelezettség tud változtatni. Ki kivel tolt ki, ki vette el a nyugdíjat, a nyugdíj pénztárat, ki tette tönkre a nem gazdag gyerekek jövőjét, ki kényszerítette kussolásra a véleménynyilvánítást, ki figyeli meg az embereket, ki emelte fel világrekordra az ÁFÁ-t, ki vérezteti ki az önkormányzatokat, ki nyúlja le az állami vagyont, földet, EU támogatást és osztja ki magának és a családnak, haveroknak, mamelukoknak, ki a félázsiai nemzet része, ki néz fel az orosz, török, azeri baltás „szabadságharcosokra”, …?

Ki akar az EU teljes jogú tagja maradni, betartva a közösség játékszabályait? …

Hát ennyire egyszerű.

Marinéni tudja.

Dönts jól és vállald döntésed következményeit!

A NER hét csodája

Tyler Durden

2017. 08. 15. 06:30

Gondolom, sokan emlékeznek a régi viccre, ami a kommunizmus hét csodáját sorolja fel:

1. Mindenkinek volt munkája.
2. Bár mindenkinek volt munkája, senki sem csinált semmit.
3. Bár senki sem csinált semmit, a tervet 100 százalék fölött teljesítették.
4. Bár a tervet 100 százalék fölött teljesítették, mégsem lehetett semmit kapni.
5. Bár nem lehetett semmit kapni, mindenkinek megvolt mindene.
6. Bár mindenkinek megvolt mindene, mégis mindenki lopott.
7. Bár mindenki lopott, mégsem hiányzott soha semmi.

Itt az ideje mindezt átértékelni, és végiggondolni a NER hét csodáját, amit egyébként hívhatunk bátran kommunizmus 2.0-nak is:

zsurpubi.hu

1. Magyarországon mindenki boldog.
2. Bár mindenki boldog, félmillió ember menekült külföldre, és van 200 ezer közmunkás havi 53 ezer forintos nettó bérrel.
3. Bár félmillió ember menekült külföldre, és van 200 ezer közmunkás havi 53 ezer forintos nettó bérrel, stadionokra összesen 215.735.000.000 forintot költött a magyar kormány, és most újabb 13 milliárdot csoportosítanak át sportcélokra.
4. Bár stadionokra összesen 215.735.000.000 forintot költött a magyar kormány, és most újabb 13 milliárdot csoportosítanak át sportcélokra, a politikusokkal teletűzdelt magyar futball nem tud értékelhető eredményeket és teljesítményt felmutatni.
5. Bár a politikusokkal teletűzdelt magyar futball nem tud értékelhető eredményeket és teljesítményt felmutatni, mégis minden NER kegyeltnek megmarad a felelős pozíciója, és megvan mindene, amire szüksége van.
6. Bár minden NER kegyeltnek megmarad a felelős pozíciója, és megvan mindene, amire szüksége, mégis mindenki lop.
7. Bár mindenki lop, a magyar lakosság legfőbb ellensége Soros György.

Az orbáni Magyarországon a liberális demokrácia a szabadság kis szigeteire szorult. Egy holt ország egyik városába. Az angyalok földjére. Ellenálló civil közösségbe. Jogot tartó bíróságra. Korrupciót és hatalmi arroganciát leleplező szerkesztőségbe. A közösségi háló posztjaira. Tisztességes iskolába. Emberséges kórházi osztályra. Mindenek ellenére összetartó baráti körbe. Az egyszemélyes közösségbe.

A kint erővel megszüntetett hatalommegosztás bennünk tovább él. Megtanultuk, hogy az igazság osztható. Hogy az egy és oszthatatlan igazság nincs a birtokunkban. Hozzászoktunk, hogy különféle igazságok és értékszférák között élünk. A politika, a gazdaság, a hit, a család olyan terület, ahol különféleképpen élünk, érzünk, gondolkodunk és cselekszünk. Több világban lakunk egyszerre.

Megpróbálunk egyensúlyt teremteni a minket behálózó hatalmakkal. Visszaszorítani a bennünk élő barbárt.

Akarva-akaratlan szemben állunk az egyetlen világ, egy igazság, egy hit rendszerével. A hatalmas putyini Oroszországban kicsiny, jól megfigyelt háztömbökbe szorul a szabadság. Az erdogani Törökországban isztambuli kerületekbe. Kaczynski Lengyelországában most próbálják ki, hogy sikerül-e a liberális életvilágot beszorítani a keresztény és nemzeti palackba.

Az autokrata derűlátók szerint végre beérett az orbáni sárkányfog-vetemény: megjöttek a mieink! Keletiek. Nemzeti államhívők. Az erő és az erőszak vallását követők. Ellensúlyokat felszámolók. Akik fő ellenségüknek a liberális demokráciát, a nyugati életmódot, Amerikát és az Európai Uniót tartják. És ez még csak a kezdet. Ott sereglenek már a többiek az Atlanti-óceántól az Urálig. Nemzeti radikálisok, akik jobbról vagy balról nemzetben, önállóságban, történelmi sérelmek helyrehozásában, bosszúban hisznek.

A másik oldalon a kívülről és belülről támadott liberális demokráciák, Németországtól Skandináviáig, Hollandiától Itáliáig. Most kellene egyszerre megoldaniuk a menekültválságot, a brit népszavazást az EU-ról, a görög válságot, az ukrán–orosz konfliktust és saját felgerjedt nacionalista, idegenellenes, EU-szkeptikus, társadalmi és regionális egyenlőséget vagy éppen ellenkezőleg, a gyengék és leszakadók kizárását követelő választóikat. A barbárok köztünk vannak. Európát ismét a magyarok nyilai fenyegetik. Orbán most emeli Lehel kürtjét Merkel feje fölé. Hollande bukik. A liberális demokráciának annyi.

Ki kit győz le?

Fenyegető kép. Összecsapás, akár az 1930-as években. Akkor a világháborút lezáró igazságtalan békerendszer, a gazdasági válság diktatúrákat és autokráciákat hozott létre. 1940-re az új rend az egész kontinensről kiszorította a liberális demokráciákat. Most a lezáratlan hidegháborúból és a gazdasági válságból, a globális konfliktusokból kisarjadt új nacionalizmusok megingatták ugyan a liberális demokráciákat Európában, de autokráciák hatalomra szinte kizárólag az Európai Unió határain kívül kerültek – a kivételt Magyarország és most már talán Lengyelország képviseli. De az 1930-as évek diktatúrái – a náci Németország, a fasiszta Itália, a sztálini Szovjetunió – dinamikus politikai, gazdasági és katonai hatalmak voltak, szemben a gyengülő, lefelé tartó liberális demokráciákkal.

2015-ben az autokráciák dinamikája csökken, Oroszország és Törökország gazdasági válságban van, Magyarország európai pénzekkel és beruházásokkal növekszik, saját belső dinamikája hiányzik. A liberális demokráciákban Északnyugat-Európában gazdasági és társadalmi biztonság, növekedés van, és ezen az alapon indult el felfelé Spanyolország, Portugália és Itália.

A nacionalista nemzetállami megoldások sehol sem mutatnak gazdasági eredményeket.

Ha a válsághelyzetek biztonsági kockázattal járnak, ha a társadalmak megrémülnek a menekültek tömegétől, a robbanó bombáktól vagy a mesterségesen keltett háborús hisztériától, akkor a nacionalista autokratáknak komoly esélyük van. A rendkívüli állapot előállítható. Az erős ember rendet teremt. Ha azonban a gazdasági és társadalmi boldogulásra, a békés fejlődésre van kilátás, akkor a liberális demokratáknak nincs versenyképes alternatívájuk.

Ezért a korrupt tekintélyelvű uraknak folyamatos szükségállapotot, hadi helyzetet kell produkálniuk, vagyis a válságokat meg is kell oldaniuk és nem is. Minden őket választó békét és biztonságot kíván, de Putyin, Erdogan vagy Orbán éppen ezt nem adhatja meg, mert a békében és biztonságban kiderül, hogy nem működik a gazdasága. Ha nincs az orosz fegyverek krími, szíriai vagy marsbeli győzelme, ha senki nem akarja megtámadni Oroszországot, akkor szembe kell nézni az emelkedő árakkal, a romló szolgáltatásokkal, a kilátástalan jövővel.

Ha nincsenek menekültek, mert kerítéseinkkel a szerbekhez és a horvátokhoz szorítottuk őket, ha Soros György csapatait és a norvég alapítványok terroristáit sikerült a keresztény nemzetieknek visszaverniük, akkor kiderül, hogy európai pénzek nélkül, az elátkozott multinacionálisok nélkül nincs növekedés, nincs tisztességes iskola, kórház, szociális ellátás.

A százszor elátkozott európai liberális demokráciák befektetései, európai adományai és technológiai újításai nélkül Putyin, Erdogan, Kaczynski és Orbán országa semmire sem menne.

És ami a helyzet paradoxona: ha Európa északnyugati felén győznek a tekintélyelvű nacionalisták vagy akár csak a konföderáció, a nemzetek Európájának hívei, ők lesznek az elsők, akik megtagadják, hogy az ő brit, francia, holland, finn, német adófizetői pénzükből magyaroknak és görögöknek, lengyeleknek és portugáloknak egy centet is adjanak. Marine Le Pen és a barátságos David Cameron lesz az első, aki korlátozná Schengent, és szabna új nemzeti kvótákat a kelet- és dél-európai migránsokra. Az osztrák Szabadság Párt és a bajor CSU húzna először kerítést, és toloncolja vissza az összes menekültet Magyarországra, Horvátországba, Szlovéniába.

Két veszély

Az európai liberális demokráciáknak, tetszik, nem tetszik, 1941 óta az Amerikai Egyesült Államok a hátországa. Veszekedhet és vitatkozhat egymással a demokratikus Európa és Amerika, de a közös ellenséggel, az európai diktatúrákkal és autokráciákkal szemben meleg- és hidegháborúkban mindenkor összetartottak, összetartanak.

Az európai liberális demokrácia képviselői a putyini és orbáni autokráciákkal szemben mindig számíthatnak az amerikai támogatásra. Akarod, hogy leállítsák a pénzeidet? Szeretnéd, hogy kiadják a titkos számláidat? Kívánod, hogy az egész világ ismerje, mit mondtál részegen erről vagy arról?

Két veszély les ránk. Az egyik, hogy a liberális demokrácia bevonul az északnyugat-európai gazdag és biztonságos belső várába, és kizár minket. Lemond rólunk. A Lajtánál fal emelkedik. A másik, hogy a belső vár urai kiegyeznek a külső falakon állomásozó erőszakos barbárokkal: fizetünk, csak maradjatok nyugton.

Tartsátok féken saját népeteket és az európai várfalak előtt hömpölygő tömegeket. Putyin és Orbán, Erdogan és Kaczynski zsoldos kapitányok, nem érdekel minket, hogy ellopjátok embereitek fejpénzét, a távoli bástyákon azt csináltok, amit akartok! Egy feladat: minket védjetek! Magatoktól is.

Politikai paranoia

A politikus paranoiás. Machiavelli előírja a fejedelemnek: gyanakodj mindenkire magad körül. Orbán, Putyin és Erdogan ennek teljes mértékben eleget tesz: nemcsak maguk körül, de az egész világon mindenkire gyanakodnak. Az összeesküvésekre való felkészülést, az állandó támadások visszaverését nem valamiféle lélektani torzulásnak, kezelendő betegségnek tartják, hanem ellenkezőleg, a jó politikus legfontosabb tulajdonságának. Akinek küldetése van, azt támadások, irigység és gonoszság övezi. Aki nemzetét akarja dicsőségre vinni, annak állandóan számítania kell arra, hogy megpróbálják eltaposni.

Ha Caesar egészségesen gyanakszik, nem szúrják le a Capitoliumon. Az ellenféltől félni, arra gyanakodni gyávaság. A sajátjainkkal szemben gyanakvónak lenni, sorainkban az árulót éber szemmel felismerni kötelesség. A magyar, orosz, török politikai paranoia története sok szempontból azonos a modern politikatörténetükkel. Orbán tökélyre vitte a szorongást.

Ha legjobb barátja elárulhatja, mit várhat a többiektől. A paranoia paranoiát szül: minden embere gyanakszik minden emberére. Mindenki feljelent mindenkit.

A politika története Orbánt arra is tanítja, hogy a magyar politikusnak állandóan gyanakodnia kell a szövetséges birodalomra: félni Bécstől és Sztambultól, Berlintől és Moszkvától kell igazán, onnan buktatták meg a legerősebb magyar urat is. Néha Berlint, máskor Brüsszelt, de leginkább Washingtont lesi, mikor, ki, hogyan akarja elsüllyeszteni. Ellenzék nincs. Határt csak kívülről szabhatnak neki.

Tudjuk, attól, mert valakinek üldözési mániája van, még üldözhetik is. Orbán úgy véli, hogy ellenfelei részben gyengék és összehangolatlanok, részben kiváló képességeivel, éberségével sikerült az európai és amerikai indíttatású államcsínyeket meghiúsítania.

Ám a demokráciák és a diktatúrák különbségét az jelzi, hogy az utóbbiban aki nem tetszik, azt leváltják, bebörtönzik, netán kivégzik. A demokráciák jelzik ellenérzéseiket, bevezetnek, ha kell, szankciókat, de kinőtték a hidegháború megszokott technikáit. Lassúak. A népekre bízzák, hogy megbuktassák saját zsarnokaikat. A népek még lassúbbak. És félnek. És gyanakszanak.

A politikusi paranoia súlyosabb esete, amikor a politikus saját énjét világnagyra duzzasztja, és a világ összes cselekvését ellene irányuló konspirációként kezeli. „Magyarország hatalmas kísérlete olyan vonzó Európa és a világ népei számára, hogy a mai uralkodók fogcsikorgatva fognak össze ellene." „Minél jobban támadnak, annál inkább igazunk van." „A piacok, a befektetők összefognak ellenem és Magyarország ellen." „A nyugati titkosszolgálatok és civilek összehangolt akciókat indítanak, akár a menekültek áradata révén." A nemzetközi sajtót Magyarországgal szemben a liberális véleményformálók hangolják titkos üléseiken össze. Obama és Merkel azzal kezdi a napot, hogy egymást hívja: mit kezdjünk Orbánnal? A kicsiny, de bátor ország merész vezetője a torkukon akadt!

E politikusi megalomániának rémálma, hogy nem törődnek velünk. Nem mi vagyunk a világ közepe. Sőt, nem is látszunk a térképen. Senkit sem érdekel, hogy ki uralkodik Magyarországon. Ezt a huszadik századi realisták belátták. Egyikük sem gondolta Magyarországot vagy önmagát igazán fontosnak. Sőt: féltek a fontosságtól, mert akkor bizony Magyarországot leverték és felosztották.

Hogy senki emberfia nem esküszik össze Orbán Viktor merénylésére vagy megbuktatására? Ezt egy politikai paranoiás sosem ismerheti be.

Első helyen állok a kivégzendők listáján! Vigyázzatok rám! Értékes vagyok!

Aztán megjön Norfolk vagy Jani/Tóni, és hozzák a cédulát, mit sátrukra tűztek a döntő csata reggelén. III. Richárd vagy Viktor olvassa: „Jockey of Norfolk, vigyázz egy kicsit, / Mert eladták jó pénzen uradat, Ricsit."

Nem marad más hátra, mint országot adni egy lóért.

(Fotó Hollik István, FB)

Az Európai Tanács parlamenti közgyűlésének emberi jogi bizottságában ülő magyar képviselő kitol egy FB-posztot, a 888 szerint pedig már a “Saría és az európai jogrendszer összeillesztésén dolgozik az Európa Tanács”. Hogy ehelyett az ET éppen az európai emberi jogi jogvédelemmel nyilvánvalóan összeegyeztethetetlen iszlám vallási szokásjog által okozott problémákat vizsgálja, az nem zavarja a narratívát.

A strasbourgi székhelyű, Fehéroroszország, Koszovó és a Vatikán kivételével minden európai államot tagjai között tudó Európa Tanács Parlamenti közgyűlésének tagjait a nemzeti parlamentek delegálják. Köztük Hollik István KDNP-s honatya a közgyűlés Igazságügyi és Emberi Jogi Bizottságának rendes tagja, munkanyelve az angol. A keddi, Párizsban tartott bizottsági ülésről ezt posztolta politikusi FB-oldalára:

Európát tényleg önmagától kell megvédeni. Amíg a muszlim országokban üldözik a keresztényeket, addig az Európa Tanács mai bizottsági ülésén megint arról kellett vitatkozni, hogy az iszlám saría jog és az európai jogrendszer hogyan illeszthető össze egymással.

Hogy Hollik István elolvasta-e az egésznapos bizottsági ülés egyik napirendjeként megtartott meghallgatáson egy görög és egy holland szakértő jelenlétében tárgyalt jelentést, az sajnos sem a posztból, sem a 888-nak adott nyilatkozatából nem derül ki. Mindenesetre ha nem, akkor érdemes lett volna, biztosan tetszett volna neki.

A képviselő urat feszítő azon kérdésre ugyanis, hogy miért kell az Európa Tanácsnak foglalkoznia azzal az amúgy – ha egy szóban akarunk válaszolni, és nem kell részletesen érvelnünk – viszonylag tényleg egyszerű kérdéssel, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezményével összeegyeztethető-e a Saría, a válasz szintén egyszerű. Azért, mert ennek a kérdésnek az ET összes tagállamára és az informális jogkövetésre is kiterjedő vizsgálatát egy 27, döntő többségében Hollikhoz hasonlóan néppárti képviselő által benyújtott kezdeményezés alapján a bizottság elrendelte. Az indítvány szerzője egyébként egy holland kereszténydemokrata politikus, Pieter Omtzigt volt.

A vizsgálat apropója az volt, hogy az Európa Tanács egyes, iszlám többségű tagállamai annak ellenére részesei egy, a Saríát az emberi jogok védelme alapjául elismerő iszlám emberi jogi dokumentumnak, a Kairói Nyilatkozatnak, hogy a strasbourgi emberi jogi bíróság 2003-ban a Refah Partisi feloszlatott, a Saríát bevezetni akaró török párt Törökország elleni ügyében kimondta, hogy “nehéz lenne valakinek a demokrácia és az emberi jogok iránti tiszteletéről beszélni akkor, ha a Saríán alapuló rendszert támogat, amely egyértelműen ellentmond az Egyezmény értékeinek, különösen a büntetőjog és a büntetőeljárás, a nők jogállására vonatkozó szabályok, valamint annak tekintetében, ahogyan az a magánélet és a közélet minden területén vallási elvek alapján avatkozik be”.

Ennek megfelelően a természetesen a liberális ALDE-hoz tartozó andorrai jelentéstevő, a magát a kezdeményezést is aláíró Meritxell Mateu által elkészített jelentés sem összeegyeztetni akarja a Saríát az európai emberi jogvédelemmel, hanem azokat a problémákat foglalja össze, amelyek az összeegyeztethetőség hiányából adódnak. Ezek egy része amúgy a magyar kormány irányából nézve külpolitikailag akár kellemetlen is lehet, tekintve, hogya Kairói Nyilatkozatot aláíró három ET-tagállam Albánia, Azerbajdzsán és Törökország,és a vallási szokásjog állami érvényesítését akadályozó alkotmányos fenntartást csak az utóbbi tett az Iszlám Együttműködési Szervezethez való csatlakozásakor. A jelentés következtetése egyébként az, hogy a különböző iszlám emberi jogi dokumentumok egyike sem biztosít az európai emberi jogi rendszer értékeivel és elveivel összehangolható jogvédelmet.

Talán még hasznosabb lenne a KDNP számára, ha áttekintené a jelentés azon részét is, amely az iszlám vallási szokásjog alkalmazásával kapcsolatos, ET-tagállamokon belüli konkrét emberi jogi problémákról szól. Ott ugyanis szó van az első világháború óta speciális státusszal rendelkező északnyugat-görögországi török kisebbség muftijainak bíráskodásáról, az informális jogérvényesítést széles körben elfogadó brit jogrendben választottbíróságként működő nagy-britanniai Saría-bíróságok tevékenységével kapcsolatban Theresa May által megrendelt vizsgálatról, vagy arról, hogy Oroszország hallgatólagosan elismeri az iszlám többségű kaukázusi területein a Saríát, A legfontosabb, a jelentés által asztalra tett kérdés azonban talán az, hogymelyik lenne az a pont az iszlámista Erdogan-rendszernek az atatürki köztársaság világi jellegével szembeforduló politikájában, amelyet túllépve Törökország, Európa legnagyobb iszlám országa már nem lenne beilleszthető az ET keretei közé.

Ezek persze mind kellemetlen kérdések, mindenfélét olvasni és vizsgálni kellene a megválaszolásukhoz, esetleg az európai értékek védelmében olyasvalakivel is konfliktust vállalni, akivel jóban vagyunk, A jelentés ismerete így valószínűleg csak megzavarhatta volna Hollik képviselő úr tisztánlátását. Azonban hogy egy – minden, az iszlám többségű tagállamok érzékenységét tiszteletben tartó udvariaskodás és az ilyen dokumentumokra jellemző elemző stílus mellett is – élesen Saría-kritikus ET-anyagot a kormánypárt és a sajtója itthon még meg is futtat a belpolitikai haszon érdekében az “Európa degenerált hülye” narratívával, az egyszerre kínos és sokatmondó.

Az új magyar király

Napi.hu

Királyként beszél Orbánról a nemzetközi sajtó

A felcsúti kisvasútban, a Pancho Arénában és a Tyukod határába felhúzott 11 darab kilátótoronyban találta meg az Orbán Viktor vezette Magyarország esszenciáját a Zeit újságírója, aki a jelenlegi hazai rendszert akarta minél jobban megérteni.

Szabó Dániel, 2017. szeptember 8. péntek, 11:33

A középkorban a hatalmasságok új várakat, kastélyokat építettek, vadászterületeket vettek birtokba vagy gránitból emeltek emlékműveket magukról. Már nincsenek ilyen dolgok Európában. Kivéve Magyarországon, ahol a hatalom emlékműve egy modern stadion és egy kisvasút - írja riportjában a német lap tudósítója, aki hazánkban próbálta megérteni, hogyan működik Orbán Viktor kormányzása.

Először Felcsútra, a miniszterelnök szülőfalujába látogatott, hogy megtekintse a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia stadionját, a Pancho Arénát, valamint a helyi kisvasutat. Utóbbi, Európai Unió által társfinanszírozott projektről leírja, sehonnan nem vezet sehova. (A beruházás az elmúlt napokban egyre inkább az uniós hivatalok érdeklődését is felkeltette.)

Az elmúlt hét év kormányzásával kapcsolatban pedig azt kritizálja, hogy gyengült a fékek és egyensúlyok rendszere, ha a demokratikus intézményeket nem is számoltak fel, de gúzsba kötötték.

Az egyeduralomra, a népmeseiségre viszont nem Felcsúton, hanem 400 kilométerrel arrébb, Szabolcsban talált beszédes példát a Zeit: Tyukodon egy idős nővel beszélgetve az "királynak" nevezte a miniszterelnököt. A tudósítás szerint teljes természetességgel tette ezt.

A településre azért utaztak el, mert itt épült 11 darab kilátótorony az EU-s támogatásokból. Az alföldi tájban ezekből nem nyílik valódi panoráma, ráadásul egymástól alig pár száz méterre állnak. A fakonstrukciókra 24,5 millió forintot utaltak el az unió kohéziós alapjából. A Zeit által megszólaltatott helyiek szerint se vadászok, se turisták nem használják ezeket. Ezért kritizálják is a magyar kormányt, amely azt hirdeti, hogy nem Brüsszelből kell választ találni a kistérségek problémáira.

Miközben felesleges tornyok épülnek, csak azért hogy elköltsék a pénzt, hogyan valósul meg ez az elv? - teszi fel a kérdést a szerző.

A címlapképen Puskás Akadémia felcsúti Pancho Arénája látható az átadás napján. MTI Fotó: Puskás Akadémia/ifj. Döme László

Weblap készítés ingyen

Folyamatos hülyének nézés, mert megérdemlem?!

Mert mindenki bennünket támad. Nemzetileg!

Folyamatos hülyének
nézés, mert
megérdemlem?!

Mert mindenki
bennünket támad.
Nemzetileg!